znn2014

Idegen nagyon a város forrósága, az embertömeg a kinti hűvösség és nyugalom után. Ameddig csak lehet, próbálok nem visszarázódni ebbe a környezetbe, de a tennivalókat el kell végezni, a holnapi nap pedig érkezik, az utazásból pedig nem marad más, csak az emlékek, érzések és a fotók....

Az egyik ok, amiért szerettem a belvárosban lakni, azok a kávézók voltak; 5-10 percnyi sétával mindig lehetett találni valahol egy kellemes és nyugodt helyet, ahova kényelmesen le lehetett ülni olvasni vagy beszélgetni egy finom kávé mellett. Budán erre jóval kevesebb a lehetőség; a köryékemen az egyetlen a Mammut mögötti sétálóutca, ami jó időben eléggé tele szokott lenni.

Egyik reggel a kávémat iszogatva arra lettem figyelmes, hogy egy hetvenes öregúra egy eléggé öreges dalmatával sétál végig a kávézók előtt, majd a megálltak egy fagyizónál, ahol a kutya ugatott egyet-kettőt. Az jutott eszembe a jelenetről, amikor az Oktogonon levő hajléktalan a saját fagylaltját megosztotta a kutyájával. Az öregúr kikérte a fagylaltot, majd pár lépés után odaadta a dalmatának, aki két falásból le is nyelte.

- Milyen fagyit szeret? szólítottam meg az öregúrat.

- Bármit, de csak vaniliásat kap - felelte mosolyogva. Amíg a kutya tolta le a fagylaltot, már rohant is két 7 éves forma gyerek. Megette már a fagyit? kérdezték.

- Bizony, lemaradtatok ma is róla.

Úgy tűnik, a fagyievő dalmata népszerű kutya lehet, ha már ennyire ismerik a gyerekek.    

Hervay Gizella:

ÉNEK HÁROM HANGRA

I

Az ember kiáltana kétségbeesetten,
s énekké válik a szava,
csak az állat nyüszít,
ha nem szabad vonítania.

Csak az ember hallgat,
ha nem jajgathat végeérhetetlenül,
csak az ember énekel,
míg a jajgatásból kimenekül.

Csak az ember hallgat,
az állat nyüszít a fájdalomtól,
csak az ember énekel:
örömöt teremt a fájdalomból.

II

A kő a napról álmodik,
A nap a kőről álmodik,

A víz a földről álmodik,
A föld a vízről álmodik,

Az ember a mindenségről álmodik,
A mindenség az emberről álmodik.

A virág a vízbe vándorol,
A hold a halálba vándorol,
A lélek a lélekhez vándorol.

Kővé válna a nap,
Nappá válna a kő,
Emberré válna az ember.

III

Az ember csak akkor döbben a világra,
ha rákényszerül.

Magára kell maradnia, hogy megértse:
nincs egyedül.

Csak akkor döbben önmagára,
ha szükség van minden erejére,
meg kell nyernie a harcot,
nem állhat félre.

Kénytelen hős lenni, mert gyenge,
de szebben hangzik, tisztábban, hogy ember –
kénytelen emberré válni
az embertelen küzdelemben.

Kipihentem magam, a képeket is kiválogattam, lassan nekifogok és összerakom ennek a túrának a leírását, mielőtt elmennék a következőre és elfelejteném, merre jártam és mit is láttam pontosan...

A cél tehát a Feröer szigetcsoport, ami Dánia és Izland között található. A szigetek neve magyarul juh-szigetet jelent. 

Feröer egy vulkáni eredetű szigetcsoport; Izlandhoz hasonlóan, a Grönlandtól Skóciáig húzódó vulkanikus tenger alatti hátságon emelkedik. Egy 50-60 millió évvel ezelőtt kihunyt hatalmas rétegvulkán maradványa,amelyet gleccserek szabdaltak részekre. A szigetek domborzatát jég formálta, merész sziklagerincek és csúcsok, és köztük széles, U-alakú völgyek jellemzik. A szigeteket alkotó bazaltrétegek kelet felé lejtenek, a nyugati partokon gyakran több száz méter magas sziklafalakat találunk.

A szigetcsoport 18 nagy szigetre tagolódik, amelyeket néhány kilométer, esetenként néhány száz méter széles tengerszorosok választanak el. A szigeteken kívül 11 holm és 750 sziklazátony tartozik Feröerhez. Területe összesen 1395,74 km². Kiterjedése észak-déli irányban az Enniberg-foktól Sumbiarsteinurig 118, kelet-nyugati irányban Mykineshólmurtól Fugloyig 78 kilométer.

Átlagos tengerszint feletti magassága 300 méter. Derült időben a legmagasabb csúcsról, az Eysturoy szigetén található Slættaratindurról (882 m) belátható a teljes szigetvilág. Az Enniberg-fok a maga 754 méteres magasságával a világ legmagasabb szirtfala, mely függőlegesen emelkedik a tenger fölé.

A szigetek partvonalának összhosszúsága 1289 kilométer, hosszú partvonaluk rendkívül tagolt; a szigetek egyetlen pontja sincsen 5 km-nél messzebb a tengertől.

Feröeren jelentős folyók vagy tavak nem találhatók, csak számos apró patak és kisebb állóvíz.

A szigeteken nincsenek erdők, fák csak a településeken nőnek. Az aljnövényzet tundra jellegű, mohák, gombák, zuzmók, fűfélék alkotják. Védettebb völgyekben változatos virágos növények, köztük apró orchideák is élnek. Híres Feröer madárvilága: ornitológusok mintegy 367 fajt figyeltek meg, melyek közül 40 rendszeresen itt fészkel. Az ország nemzeti madara a csigaforgató.

Kora reggel indultunk Budapestről egy kisbusszal a csapattal (6 fő) és jómagam.  A hajó, amire másnap délben kellett felszállni Dániából indult, így az első éjszakát Dániában töltöttük egy kempingben és utána másfél napos hajóút következett. Elég hosszú idő ez, de szerencsére a norvég partok mellett haladtunk, így időnként szigeteket és elég sok tengeri madarakat is láttunk; meg az első lundákat a vízen, de annyira messze voltak, h nem lehetett fotózni őket.  

A kikötőben még indulás előtt

Sziget a norvég partoknál

Egy látogató

Túl a feröeri túrán, halál fáradtan a hajnali 5 órás dániai indulás után fél órája érkeztem meg Budapestre. Részletes beszámoló és fotók holnap...

Nemsokára újra útra kelek, ezúttal a Dániához tartozó Feröer-szigetek a célpont. Kis csoport, fele túrázó, fele pedig fotós és alig várom már, hogy újra a természetben legyek, azzal töltve a napot, amit tanultam, szeretek és amihez értek: megmutatni másoknak is a természet szépségét, a világ sokszínűségét.

Sokáig nem igazán fotóztam, de jót tett ez a nyugalmi időszak, most szinte ki vagyok éhezve az újabb tájakra, témákra. A szigetcsoport egészen különleges hely,  bőven akad látni és fotóznivaló. Még nem tudom, hogy ott lesz-e lehetőségem a képek feltöltésére, de ha igen, mindenképp írok majd ide és posztolok képeket meg élményeket. Talán újra beindul a bloggolás és olyan lesz, mint amikor elkezdtem 9 évvel ezelőtt.  

 Jász Attila: Ajtót festek

Ajtót festek a falra. A többi már
mind megvan, időnként legalábbis.
Az ég kékje. Az ablakkereszt
pattogzó, megsárgult festéke

Esőben csobban 
a háztető; lejt a dob --- 
natúrmuzsika...

Roger Pedersen 

Fáról két madár

surranással elrepül,

az ág kiegyenesül.

Weöres Sándor