Kipihentem magam, a képeket is kiválogattam, lassan nekifogok és összerakom ennek a túrának a leírását, mielőtt elmennék a következőre és elfelejteném, merre jártam és mit is láttam pontosan...
A cél tehát a Feröer szigetcsoport, ami Dánia és Izland között található. A szigetek neve magyarul juh-szigetet jelent.
Feröer egy vulkáni eredetű szigetcsoport; Izlandhoz hasonlóan, a Grönlandtól Skóciáig húzódó vulkanikus tenger alatti hátságon emelkedik. Egy 50-60 millió évvel ezelőtt kihunyt hatalmas rétegvulkán maradványa,amelyet gleccserek szabdaltak részekre. A szigetek domborzatát jég formálta, merész sziklagerincek és csúcsok, és köztük széles, U-alakú völgyek jellemzik. A szigeteket alkotó bazaltrétegek kelet felé lejtenek, a nyugati partokon gyakran több száz méter magas sziklafalakat találunk.
A szigetcsoport 18 nagy szigetre tagolódik, amelyeket néhány kilométer, esetenként néhány száz méter széles tengerszorosok választanak el. A szigeteken kívül 11 holm és 750 sziklazátony tartozik Feröerhez. Területe összesen 1395,74 km². Kiterjedése észak-déli irányban az Enniberg-foktólSumbiarsteinurig 118, kelet-nyugati irányban MykineshólmurtólFugloyig 78 kilométer.
Átlagos tengerszint feletti magassága 300 méter. Derült időben a legmagasabb csúcsról, az Eysturoy szigetén található Slættaratindurról (882 m) belátható a teljes szigetvilág. Az Enniberg-fok a maga 754 méteres magasságával a világ legmagasabb szirtfala, mely függőlegesen emelkedik a tenger fölé.
A szigetek partvonalának összhosszúsága 1289 kilométer, hosszú partvonaluk rendkívül tagolt; a szigetek egyetlen pontja sincsen 5 km-nél messzebb a tengertől.
Feröeren jelentős folyók vagy tavak nem találhatók, csak számos apró patak és kisebb állóvíz.
A szigeteken nincsenek erdők, fák csak a településeken nőnek. Az aljnövényzet tundra jellegű, mohák, gombák, zuzmók, fűfélék alkotják. Védettebb völgyekben változatos virágos növények, köztük apró orchideák is élnek. Híres Feröer madárvilága: ornitológusok mintegy 367 fajt figyeltek meg, melyek közül 40 rendszeresen itt fészkel. Az ország nemzeti madara a csigaforgató.
Kora reggel indultunk Budapestről egy kisbusszal a csapattal (6 fő) és jómagam. A hajó, amire másnap délben kellett felszállni Dániából indult, így az első éjszakát Dániában töltöttük egy kempingben és utána másfél napos hajóút következett. Elég hosszú idő ez, de szerencsére a norvég partok mellett haladtunk, így időnként szigeteket és elég sok tengeri madarakat is láttunk; meg az első lundákat a vízen, de annyira messze voltak, h nem lehetett fotózni őket.
