photo by Nick Brandt.

Tegnap a Bajcsy-Andrássy kereszteződésében pillangóinvázió volt, ezeket sikerült megörökíteni pár képben. Voltak találgatások, h ki és miért tette ki őket, de a nap végére ez a rejtély is megoldódott ( és sokkal prózaibb volt, amint ahogy eleinte hittük). De a látvány mindenképp csodálatos volt, remélhetőleg lesznek még hasonlók !

Virágát bontja

a karcsú cseresznyefa.

Halkan lélegzem.

- Zsinka Flóra - 

Pöttyös bögrékben kávét
innánk mi minden reggel
s hogy munkánk le ne késsük,
egymást ébresztenénk fel.

 Olyan rég nem
néztem tükörbe kezdem
azt hinni egy félig
üres füzet vagyok
amit véletlenül a
pacás oldalon
csapott fel egy
beszakadt körmű
kéz

Ayrton Senna nevét azok is ismerik, akik soha nem láttak egyetlen Forma-1-es versenyt sem. A brazil legenda 1984-ben mutatkozott be a Toleman csapat színeiben, miután megnyerte a Formula 3-as bajnokságot. 

Már az első évében 3 dobogós helyezést könyvelhetett el a kiscapattal, de az igazi áttörést a Lotusnál töltött 3 év hozta meg. Igaz a világbajnoki címig nem jutott el, de futamgyőzelmeket szerzett. 

1988-ban a McLaren Honda szerződtette és ekkor kezdődött meg legendás versengése Alain Prostal. Az első közös évükben Senna nyerte a világbajnokságot, tehát négy évvel első versenye után felért a csúcsra. 

1989-ben Prost diadalmaskodott, de ezt követően a francia elhagyta a csapatot. Senna így 1990-ben és 1991-ben is világbajnok lett a nagyon erős McLaren-el. 1992-től azonban új időszak kezdődött, amiben a Williams uralkodott. 

Senna 1994-ben el is hagyta a McLarent és épp Prost helyére a címvédő Williams istállóhoz szerződött. Itt sajnos csak 3 futam jutott neki, hiszen 1994. május 1-én halálos balesetet szenvedett a san marino-i versenyen. 

Napéjegyenlőségnek (latinul aequinoctium) nevezzük azt, amikor egy égitest mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza megegyezik: ekkor a Nap 90° magasan delel az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka ezeken a napokon mindenhol ugyanannyi ideig tart.

A Földön a márciusi napéjegyenlőség napja általában március 21. (illetve március 20., ritkán március 19., a naptárrendszer és a Föld mozgásának eltérései miatt). A XXI. században 2011 volt az utolsó olyan év, amikor március 21-én következett be ez az időpont, innentől a század végéig mindig korábban lesz.^[2] 2011-ben ugyanis még március 21-ére esett a csillagászati tavasz kezdete, de mivel 2012 szökőév volt, ezért ebben az évben 20-án reggel következett be. Ezt követően, mivel 365 napos évek jönnek, a napéjegyenlőség időpontja ismét egyre későbbre tolódik, de 2015-ben is még március 20-ára esik, nem sokkal éjfél előtt köszönt be a csillagászati tavasz. Ezután, mielőtt még újra elérné 21-ét, ismét szökőév jön, ezért 2016-ban a napéjegyenlőség március 20-án reggelre kerül vissza. A négyévenkénti 45 perces csúszás azt eredményezi, hogy 2012-től 2047-ig minden évben – közép-európai idő szerint – március 20-ára, 2048-ban viszont már 19-ére esik a jeles nap. Mivel a 2100-as esztendőben kimarad az egyébként négyévenként esedékes szökőnap, ezzel 1 napot előrefelé mozdul el a folyamat, és 2102-ben már ismét 21-én következik be a természet újjászületésének e fontos szimbóluma.

Az északi félgömbön tavaszi napéjegyenlőségnek, a délin őszi napéjegyenlőségnek nevezik. A két féltekén ez a csillagászati tavasz, illetve a csillagászati ősz kezdete is egyben.

Az időnként előforduló eltérés a naptári és csillagászati számítás között abból adódik, hogy a római katolikus egyház annak érdekében, hogy a húsvét időpontját egyszerűbben meg lehessen határozni, a napéjegyenlőség időpontját mindig március 21-ére teszi.

A szeptemberi napéjegyenlőség napja szeptember 22. (illetve szeptember 23.). Az északi féltekén őszi napéjegyenlőségnek, a délin tavaszi napéjegyenlőségnek nevezik. A két félgömbön ez a csillagászati ősz, illetve a csillagászati tavasz kezdete is egyben.